Bevezetés a savakba

A savak egy általános kifejezés a vegyületek egy osztályára.
A sav szűk definíciója a kémiában az, hogy a vizes oldatban ionizált kationok mind hidrogénionvegyületek. Ezt az Arrhenius által javasolt elméletet Arrhenius sav-bázis elméletnek nevezik.
A tág definíció a következő: olyan anyag, amely képes elektronpárokat fogadni.
Ezen anyagok többsége könnyen oldódik vízben, és néhány, például a kovasav, nehezen oldódik vízben. A sav vizes oldata általában vezetőképes, vezető tulajdonságai a vízben lévő ionizációs fokához kapcsolódnak. Néhány sav molekulaként létezik a vízben, és nem vezeti az elektromosságot; Egyes savak a vízben pozitív és negatív ionokra disszociálnak, amelyek elektromos áramot vezethetnek.
Sav-bázis proton elmélet: Egy tágabb definíció, amely szerint a reakció protonokat tud létrehozni, egy sav, és fordítva egy bázis, ezt a definíciót JM Bronsted-TM Lowry savnak nevezik. Ezt az elméletet sav-bázis proton elméletnek nevezik.
A Bronsted-savasság egy olyan fogalom a sav-bázis protonelméletében, amely egy anyag azon képességét képviseli, hogy protonokat szabadít fel (H plusz). Pontosabban, ha egy HA anyag a H plusz A felszabadulásával a ⁻ lesz, akkor Bronsted-savassága a HA=H plusz a ⁻ válasz egyensúlyi állandója. Minél nagyobb az egyensúlyi állandó, a HA annál könnyebben szabadít fel protonokat, és annál erősebb a Bronsted-savassága.
Lewis sav-bázis elmélet: javasolta az amerikai GN Lewis. Ez az elmélet a savakat az elektronpárok akceptoraiként határozza meg, tágabb értelemben Lewis-savakként. A sav-bázis reakció az elektrondokkoló akceptor és az elektronpár donor közötti kovalens kötés reakciója.
Lágy és kemény sav-bázis elmélet: A lágy és kemény sav-bázis elmélet Lewis sav-bázis elméletének kiterjesztése. A lágy és kemény sav-bázis elméletben a savat és a bázist "kemény" és "lágy" kategóriába sorolják.