A lágyítószer fő tulajdonságai

A lágyítók általában poláris vagy részlegesen poláris szerkezetűek, és magas forráspontú, tűzálló és polimerekkel vagy alacsony olvadáspontú szilárd anyagokkal jól elegyedő folyadékok. A lágyítószer eloszlik a nagy molekulaláncok között, ami csökkentheti az intermolekuláris erőt, csökkenti a polimer viszkozitását és növeli a rugalmasságot. A lágyítószer fő és másodlagos lágyítószerre két kategóriába sorolható, a fő lágyító szerepe nagyon kompatibilis a gyantával, áteresztőképessége kicsi, illékonysága alacsony, javíthatja a lágyító hatékonyságát.
Az általánosan használt fő lágyítószerek a ftalátok és a foszfát-észterek. A kiegészítő lágyítók, más néven segédlágyítók, rosszul kompatibilisek a polimerekkel, ezért a költségek csökkentése érdekében a fő lágyítókkal együtt kell használni őket. Az általánosan használt kiegészítő lágyítók közé tartoznak a hidegálló alifás kétbázisú sav-észterek és a ciklikus észter lágyítók.
A különböző típusú lágyítószerek eltérő hatást gyakorolnak a termékek teljesítményére, a tényleges gyártás során ritkán használnak lágyítót önmagában, gyakran több lágyítót kevernek össze, egymást kiegészítő tulajdonságokkal, a jó lágyító hatás elérése érdekében.