Az Alkán Olvadáspontja

A szilárd molekulák olvadáspontja is növekszik a szénatomok növekedésével, de ez nem olyan szabályos, mint a forráspont változása, és ugyanaz a C1-C3 sorozat nem is olyan szabályos, hanem a szénatomok száma C4 felett a növekedéssel növekszik. A kristálymolekulák közötti erő ugyanis nemcsak a relatív molekulatömegtől függ, hanem a molekulák rácsbeli elrendezésétől is. Minél nagyobb a molekuláris szimmetria, minél közelebb van az elrendeződés, annál nagyobb a vonzás a molekulák között, annál magasabb az olvadáspont. Normál alkánokban a páratlan szénatomot tartalmazó alkánok olvadáspontja kevésbé emelkedik, mint a páros szénatomot tartalmazó alkánoké. Még az egyenes szénláncú alkánok olvadáspont-görbéjében is, a páratlan és páros szénatomos alkánok mindegyike olvadáspont-görbét alkot, felül páros, alul páratlan számokkal.
Röntgen-diffrakciós analízissel a szilárd n-alkánkristály cikk-cakk alakú, és mindkét metilcsoport az egyik oldalon a páratlan szénfogazatú láncban, például az n-pentánban található. A páros szénlánc két végén lévő metilcsoportok nem ugyanazon az oldalon vannak, például az n-hexán, a páros szénlánc közelebb van egymáshoz, és a kölcsönhatási erő nagy, ezért az olvadáspont-emelkedés értéke nagyobb, mint a szinguláris szénlánc növekedési értéke.